Zilai Orsolya vagyok,

eredeti szakmám szerint közgazdász, könyvelő, adótanácsadó, 2024-től pedig Access Bars Facilitátor, Védikus életmód mentor, de emellett feleség, édesanya és még sorolhatnám a sok jelzőt. De ezek csak címkék, melyeket ebben a valóságban használunk, de mi van, ha nem kell se magamat se mást definiálnom? 

Amióta tudok olvasni, ez az egyik legkedvesebb elfoglaltságom, és mindig azok a mesék, regények hívtak, amiben egy másik világba bújhattam el. Mindig azt mondtam, hogy nekem van egy kis elefántcsont tornyom, ahova szeretek elmenekülni a világ elől. De feltettem a kérdést már régebben is, hogy miért van erre szükségem? Mi elöl menekülök?

Évtizedekig éreztem azt, hogy igazán nem szeretek ebben a világban élni, a mai társadalomban, a mai "értékrend" szerint, ha az élet ennyi, akkor ezt én így nem tudom befogadni, úgy éreztem, esetlenül mozgok benne, és emiatt valószínűleg mindig is kilógtam a sorból. Szerettem is kilógni a sorból, de legalábbis nem szerettem beállni a sorba. Édesanyám mondta rólam, hogy már 1 éves koromban nem engedtem, hogy megfogják a kezem (érdekes, a kislányom is ilyen 😊).

De az igazi fordulópont, amikor már mélyebben elkezdetem keresni valamit, ahol megkapom a kérdéseimre a választ, ahol találok valami kapaszkodót, az 29 évesen kezdődött, ekkor kezdtem el asztrológiát tanulni. Mint egy falat kenyérre az éhező, úgy vetettem bele magam ennek a tanulásába asztrológus tanárommal, és emlékszem 4-5 éven keresztül minden péntek délután ott ültem nála, akár esett, akár fagyott, mentem hozzá, akkor még busszal, gyalog. Erre már nagyon szükségem volt, ugyanis előtte 2 évvel veszítettem el egyszerre édesanyámat és minden vagyonomat, pénzemet, lakásomat, sőt 1-2 jól sikerült hitel miatt gyakorlatilag ott álltam mínusz 15 millió forinttal kétségbe esetten, kiutat, megértést, megváltást, vigasztalást, változást keresve. Az első két évet gyakorlatilag végig bőgtem, mire elkezdett tisztulni a kép, mire elkezdődött a megértés, hogy ki is vagyok én, mi is a célom, mik az eszközeim, lehetőségeim.

Utána sok minden mást is tanultam és tanulok folyamatosan, de aztán 2016-ban találkoztam az Access Consciousness-el és ennek eszközeivel.

Ekkora már kívülről úgy tűnhetett, rendben vagyok, visszafizettem minden hitelemet, egy nagy cégnél voltam éppen gazdasági vezető, céges autó, jó fizetés, párkapcsolat, feldolgoztam édesanyám elvesztését, jól voltam alapvetően, kívülről nézve.

De belül mégis velem maradt a folyamatos szorongás, a megfelelési kényszer, hiányérzet. Hiányzott az öröm és a könnyedség, a belső egyensúly.

Access Bars tanfolyammal kezdődött az út, ott hallottam először ezt a mondatot: "Az életben minden könnyedén, örömmel és ragyogva árad felém!"

Bevallom, először fura volt, amiket ott hallottam, fura szavakat használtak, mégis furán otthon éreztem magam és a mindent megérteni akaró elmém most az egyszer nem akarta megérteni, mi folyik itt, csak éreztem, hogy nekem ez kell és kész.

Utána egész rövid időn belül – pár hónap alatt elkezdetek változni a dolgok. Elkezdtem minden nap használni az ott tanult eszközöket, elkezdtem kérdéseket feltenni, ahelyett, hogy válaszaim lettek volna, a fix nézőpontjaimat fellazítani, kevesebb ítélettel, nagyobb térrel és elfogadással lenni minden és mindenki felé. És fura volt rádöbbenni, hogy ezt lehet így is, erőfeszítések nélkül?

Elkezdtem merni mást választani, eljöttem a munkahelyemről, otthagytam a párkapcsolatomat, mert úgy éreztem, ez már nem működik nekem és elkezdtem az Access kezelésekkel és asztrológiával foglalkozni, hogy másoknak is meg tudjam mutatni, hogy nem csak ennyi az élet, amit látnak. Akkor még csak fél évig tartott, hogy csak ezzel foglalkoztam, mert adódott egy lehetőség, hogy saját könyvelő irodám legyen, így mivel az is egy nagy álmom volt, belevágtam, de 2017-től akkor már új párommal, azóta a férjemmel gyakorlatilag a semmiből felépítettünk egy életet. Az Access kezeléseket az elmúlt években csak ismerősöknek adtam, de közben elvégeztem még pár tanfolyamot, folyamatosan hanganyagokat hallgatok, Access könyveket olvasok és teremtem az életemet.